Köszöntöm a művészetem világában!

Digitális illusztrációk

Akril festmény csakra jelekkel

Carpe Diem

A kéretlen tanácsoktól a falnak megyek

Miért mondod meg hogy ilyen vagy olyan legyek?

Miért tanácsolod hogy mit tegyek vagy ne tegyek?

Elindultam már egy úton

Nem merengek többé a múlton.

Lépés lépés után egymagam

Egy ember áll ki mellettem önmagam

Magányos csak mások között vagyok

Itt nem találom a helyem sajnos.

Sajnálom de nem sajnálom

Ahogy lehetőség nyílik lelépek

Táncolok majd virágzó mezőkön

Lepkéket kergetek a napon szabadon.

1/16/2023

Ébredés

Galamb repült által az égen

Elsírtam hát fájó könnyeim

De előre vitték lépteim

Hogy elérjem vágyott céljaim.

Aranyló fényesség tölti be lelkem

A sötétség vasmarka elengedett

Melytől végig annyira féltem

Egy rémálomból ébredtem fel.

Én irányítom újra a sorsomat

Nem mardos több gondolat

Kilépek hát ismét a fényre

És nem gondolok többé a sötétségre!

2020.11.20. Atkár

A bánat kicsipkézte életem teritőjét
A Lelkem szerelemmoly rágta rongy
Szivem ezer szilánkban szikrákat ont
Még akkor is szeret ha a darabokra törték.

Csontig égtem mint a gyertya lángja,
érzelmeim viharában,
lángra lobbantam, mint egy gyufa,
majd fáradtan kialudtam.
Elcsendesedett a sercegés,
csak a hamu maradt végül,
mindig fájni fog ahogy nevettél,
és Én itt maradtam magányosan egyedül.
2022.08.19.

Mindenki szerepet játszik,

A valódi énedből vajon mennyi látszik?

A céljaid érdekében megteszel bármit,

Nálad a bűntudat régen nem játszik.

Ki vagy te valójában?

Merre hajt a vágy?

Tetteid árnyékában végül

Egymagd Állsz!!

01.09. Nadália Forger

Karmikus tanulságok

Döntések és tanulságok

Karmikus valóságok

Hol voltam eddig?

Csukva volt a szemem

Merem / nem merem

Vesztes / Nyertes.

Ebben a harcban mindenki vesztes

Élni és élni hagyni ennyi a lényeg

Többé már nem adom fel

Megment engem a szerelem

A karma nem büntetés

Amit adsz másoknak utolér

Sok rossz ért de maradok önmagam

Szeretlek akkor is ha viszonzatlan.

Mindenki annyit ad amennyit tud

Nem haragszom senkire már semmiért

Ne mérgezzen többé a harag

Sírok ha sírok el ne ítélj

Mert érzek ez nem gyengeség

Feladnám életem is a szeretetért

Mert az felbecsülhetetlen érték

Lélek csak lelket szerethet szabadon.

Itt van az Ősz

12. Évfordulóra

Szép szemedben ott a fény

Nem gyözhet a sötétség

Mosolyod beragyogja az éjszakát

Meggyújta a csillagok hadát.

Érintésed kedves és szenvedélyes

12 éve lettem beléd szerelmes

Csókod volt a legjobb élmény

Melyből ha lehet még többet kérnék.

Telnek múlnak felettünk az évek

Együtt jóban-rosszban csak ez éltet

Két éve vagyok a feleséged

És te az én drága férjem.

Nem kell több vita és nézeteltérés

Két karodba vagyok boldog én

Sokszor se veled se nélküled

De kérlek soha ne engedd el a kezem.

Köszönök mindent édesem

Hogy akkor is szeretsz mikor én magamat nem

Ha megbotlok te vagy a támasz

Minket ezer élmény összeköt és már semmi el nem választ.

2021.03.11.

Valentin napra Ferjecskémnek

Elrepültek az évek

És te vagy már a Férjem

Kit úgy szeretek

Mint soha senkit sem.

Te fogtad kezem a bajban

Letörölted könnyeik ha sírtam

Kitartottuk jóban-rosszban.

Bocsánatot kértünk egymástól

Boldogságot nem kaphatunk máshol

Ölelj magadhoz kedvesem

Fogd a kezem akkor is ha rossz útra tévedek.

2021.02.09.

Ezt itt lezárom

Szivem kulcsát elhajintom

Hamis álmok mind szertefoszlott

Minden reménytől megfosztott.

Ésszel élek Többet már nem remélek

Elengedlek ez a végzet

Vége szépen csendben.

Nem az számit A jó emberekkel miért Történek rossz dolgok Hanem hogy miért maradnak jók.. Manapság bátorság kedvesnek lenni Sok ember félreérti ezt az erőt Némelyek kihasználják és megtörni probálnak... De önmagad maradni a világban a legnagyobb bátorság összetört szívvel újra szeretni... Hiszen az emberek csak úgy bánnak másokkal ahogy az tölük telik..

Őszi vers

Céltalanul bolyongok egy sötét erdőben

Amiért egyszer elindultam már nem lelem

Kialudt a célt jelző fáklyja.

Ahogy bennem hunyt ki az élet lángja. Motiváltam másokat és magam

De a végtelenségig nem lehet

Minden lelki tartalékom elhasználtam

Miközben egész nyáron muzsikáltam.

Itt az ősz mely remélem változást hoz

Hogy felobban a tűz mely bennem kialudt.

Új úti célokat kitűzni a holnaphoz

És elengedni a fájdalmat amit a múlt okoz.

Juhász Bernadett Katalin, 2020.09.11.

Egy dallam vagy

Hallani hangod de nem látni szemed

Oly légüres tért hagyott bennem

Hogy lassan elvesztem az eszem

Várlak várlak de nem látlak.

Kedvességed egy érintésed

Egy szép szavad vigasztalna

De többé már el nem érlek

Úgy érzem közénk állt a végzet.

Egy dallam vagy amit a szivembe irtam

De hiába a szó el szállt és te is itt hagysz

Magányos lelkem lelkedre vár

Találjon lelked végre már rám.

Juhász Bernadett Katalin, 2020.09.05.

Egyik oldal biborszín és rózsaszínes fellegek, A másik oldalt egykedvü szürke légtömeg, Te döntesz merre nézel , Csak rajtad múlik hogy mit érsz el. Küzdeni és esés után újra felállni ez az élet, Egyik pillanatban sírni a másikban felnevetni, Oly furcsa kettősség ez, Melyet csak az ért aki nem csak egykedvűen létezik, Hanem szenvedélyesen a saját életét éli.

Eltűnt álom

Ez az élet most egy rémálom,

A helyemet nem találom,

megfojtanak a kötelezettségek béklyói,

támadnak a világ rosszakarói.

Börtön számomra minden helység,

minden szavam egy-egy vétség,

hallgatni többé nem tudok,

egy rég eltűnt álom után futok.

2019.10.25. Juhász Bernadett

Változnak az évszakok

Táncol egy falevél az ágon

Keresi a helyét a nagyvilágon

Ha elengedné mi visszatartja

Szárnyra kapna és megtalálhatja.

Sose félj a változástól.

Felejtsd el azt ami gátol

Ez a szép az évszakokban

Újrakezdést találsz egy új tavaszban.

Hideg a tél de forró a lélek

Egyszer ők is hazatérnek

Kiket úgy hiányolunk szenteste

Párhuzamos világokon át Velünk lesznek.

2020.12.08. Atkár

Édesapám emlékére

Elmúlik az élet,

Porrá válik a test,

De a lélek örökké él,

Egy jobb helyen melyet betölt a fény.

29 évig voltál az apukám,

Tudom büszke voltál rám,

Minden nap hiányzol már egy hónapja,

Oly gyorsan pereg az idő homokja.

Mosolyod oly kedves volt,

És zöld szemed ragyogott,

Nadikának becéztél mindig,

Soha nem felejtelek el drága Édesapám!

2020.05.22. Katalin Bernadett Juhász

Az elmúlásról

Szét futnak az életvonalak

Mint az esőcseppek a szélvédőn,

Néha keresztezve egymást féltőn,

Máskor csak kiüresedve egymástól eltávolodnak. Minden múlandó csepp egy élet,

Kihuny a fénye mint a lenyugvó napnak,

Nem adva lehetőséget újabb alkonynak,

Nem jön a napnyugta után már több napkelte.

Így hunynak ki bennem az érzések

Mint vulkán belsejében a láva,

Állok itt tömör kövvé vállva,

Mig le nem zuhanok a mélységbe.

2019.11.12.

Ébredés

Galamb repült által az égen

A lelkem felszabadulva nézte

Minden gondom elszállt véle

A boldogságom választás kérdése.

Elsírtam hát fájó könnyeim

Mosolygok már újra könnyedén

Mindent elértem amire vágytam

Ideje hogy a múltat ne bánjam.

Megtanultam minden leckét

Némelyik nem volt szép

De előre vitték lépteim

Hogy elérjem vágyott céljaim.

Aranyló fényesség tölti be lelkem

A sötétség vasmarka elengedett

Melytől végig annyira féltem

Egy rémálomból ébredtem fel.

Én irányitom újra a sorsomat

Nem mardos több gondolat

Kilépek hát ismét a fényre

És nem gondolok többé a sötétségre!

2020.11.20. Atkár Juhász Bernadett Katalin

Hiányzol

Ha hiányzol üres a lelkem,

ha hiányzol szomorú a tekintetem,

ha hiányzol rendetlenség támad bennem,

hisz hiányzol ez ellen nincs mit tennem.

2020.08.11. Juhász Bernadett Katalin

Állj fel

Fodros felhőket oszlat a szél

Pirkad a nap, kékül az ég,

A fény legyőzi az éjt,

Szedd össze magad és élj!

Kezdd mindennap egy kis lépéssel,

Állj fel és tanulj meg újra járni,

Tovább már nem érdemes várni,

Most kell újrakezdeni.

Felidézni magadban ami régen szép volt, Minden motivációt mely egyszer hajszolt,

Hogy az ösvényt kövesd az álmaid várnak,

És az út során sose nézz hátra.

Juhász Bernadett 2019.11.29.

Élj a mában, de gondolj a holnapra

Sötétbe borul a táj

De messze még piroslik az alkony.

Ahogy lemegy a nap a láthatáron,

Eltűnik mindem ami ma fájt.

Ha holnap újra felragyognak a fények,

Minden sokkal könnyebb lesz.

Minden tegnapi bánat csak árnyék,

És arcodról felszárad minden könnycsepp.

2019.10.08. Juhász Bernadett

Alkotások

Carpe Diem

Az út szélén ragyogtak

Az összetört álmok

Felettük halványan pislákoltak

A sötét égen a csillagok.

Átsuhant a fák között a remény

És a megszülető nappal

Rávetülve felnevetett a fény

Adj esélyt magadnak és élj!

2019.10.22. Juhász Bernadett

Carpe Diem

Rossz érzés kiüresedve menni valami felé,

Olyan vagyok mint egy kagylóhéj,

nem okoznak örömet a megszürkült hétköznapok

csak ébren álmodni vágyom.

Egy szebb szabad világról,

Mely mentes a harcoktól,

Ahol mindenki szeretetben él.

És minden erről mesél.

Juhász Bernadett 2019.08.13.-15.

Őszi mese

Szállnak a széllel a falevek,

Újra kiszínezi az Ősz a tájat,

Vad nyári forróságra támad,

Az Ősz hűs borongós felegekkel.

Enyhülést hoz minden szívnek,

Minden szeptember egy új kezdet,

Hogy sikereket érhessünk el,

És megvalósíthassuk álmainkat.

Egész nyáron muzsikáltunk,

Mint a tücsök a mesében,

Ideje hát hangya módra szorgoskodni,

És a szét szórt morzsákat összegyűjteni. 2019.09.05.

Szabadság

Szabad voltam

de ismét csak a láncok

boldogságom helyszínére

vissza vágyom.

Elmosta a tenger

a kínzó bánatomat

kék lagúna féltő ölelésében

éreztem jól magamat.

A sós ízt éreztem ajkamon

és a nap rám ragyogott

csak most ismét csak a ketrec

szeretnék madárka lenni mely szabadon repked.

2019.07.23. Juhász Bernadett

Free = Szabadság

Első tetoválásom saját tervezés alapján :)

Pislákoló lámpás

Sírni lenne kedvem

De a könnyem elapad

Mély verembe estem

S nem találom kiútat.

Hol a fény az alagút végén

Nem látom a pislákoló lámpást

Szívet szoritó ez az érzés

Sűrű tömegben érzett magány.

Ismét elvesztettem önmagam

Elsodort a szomorúság áradata

Magamba fordulva sírnék egymagam

De már arra sem érzek erőt magamban.

2019.02.15. Juhász Bernadett

"Egyszer majd megköszönöd magadnak hogy nem néztél hátra!"

"Amikor csendbe vagyok, de a gondolataim mégis ordítanak...!"

Tizenhárom

Tizenhárom a szerencse számom véget ért lányságom öröm a mátkaságom.

Nem gyötör több lázálom a rossz emlékek tárházát bezárom csak a jókon merengeni vágyom ahogy édes csókod csattant a számon.

Ahogy az elmúlt éveket számlálom jövönket egyre szebbnek látom mint egy édes színes álom pereg egy széles mozivásznon.

2019.06.20

Tévutak

Nehéz az élet terheit cipelni,

mindenkor, mindenkinek,

mindenhol megfelelni,

Válaszok helyett özönlenek a kérdések.

Miért kelsz fel minden reggel,

Miért látsz a tükörben egy idegent?

Miért teszed újra és újra

mit nem szeretsz?

Ezek mind tévutak.

Juhász Bernadett, 2019.05.07.

Ways

Néha csak elindulsz egy úton, mely során elágazásokra bukkansz, de csak menj tovább az úton, ne nézd csak az irányt... /Juhász Bernadett/

Nyár tündér

Carpe Diem

Néha csak szeretnék önmagam lenni,

későn lefeküdni, korán nem felkelni,

esőben állva énekelni,

és néha nemmel felelni.

Nap sütésben sétálgatni,

szerelmemet kézen fogni,

versenyt futni a célig,

megállni a célszalag előtt.

Esti meséket mesélni,

népi mondókákat regélni,

dudorászni régi dallamokat,

énekelni hangosan-hamisan.

Juhász Bernadett, 2019.05.05.

Anyák napi köszöntés

Tűzmadár

Leszáll az éj és eljő a tűzmadár

Modern freskó

Önarckép

Sokáig a tükörbe nézve csak nagy fájdalmat láttam a szememben amitől magam is megijedtem, de mára már megtanultam mosolyogni is... /Juhász Bernadett/

Haru- Tavasz

(vegyes technika)

Nyári téma: Szabadság, szerelem e kettő kell nekem...

Motiváció

Motivációs festmények

(akril festményeim fakeretre feszített vásznon)

Élvezd a kis dolgokat

Lendület sorozat

Akrill festmények vásznon

Grafikai ízelitő

Szavakból álló alkotásaim (részlet)

-SZÓMONDATOK-

" Az unalom unalomba dönt, unom az untalan unatkozást."

" Tehetetlen tehetetlenségem tehetetlené tesz, tenni tenni vágyom de nem azt amit a tehetetlenség tesz."

"Ölelve ölel, ölelő öled."

" Élettelen élet, éltetve élteti, életem életét, de életem élete élteti, élettelen életem életét."

"Altató altatja alattomosan alvó lelkem, alant suhanva álmomban álmos álmom."

Juhász Bernadett

2012.09.17.

Verseim-be-tekintő

Őszi hangulatok

Csörögnek-zörögnek a falevelek,

Galambok pihenek a háztetőn,
Őszi napfényben fürdőznek,
A távolban a dombtetők.

Hűvös szelő lengeti a fák ágait,

Kis gesztenyék gurulnak szerteszét,
Hajtja őket várva-várt nagy álmaik,
Hátha most mind megtalálja végleg a helyét.

A szobában nyugalom honol,

Cicám alszik a fotelban,
Forró gyümölcs teát kortyolok,
És verset írok egymagam.

Minden évszaknak meg van a szépsége,

Minden kis gesztenyének a maga értéke,
Minden lehulló kis levél egy búcsúszó,
És minden apró fénysugár szomjoltó.

És érzed hogy minden jól van,

Ha néha megállsz egy pillanatra,
Míg újra felépíted mi összedőlt,
És felismered hogy minden apróság öröm.

Juhász Bernadett Katalin,

2016.09.28.

Évszakok változása:

Nyárutói Óda

Bár már kopogtat az ősz az ablakon,

a nyár hevét érzem még az arcomon,

de majd lassan elfeledem,

ahogy nézem a kergetőző faleveleket.

Színes és pörgős napok,

a fák csodás ruháját csodálom,

melyeket levet, ha jön a hűvös tél,

melyet jobban szeretek mindennél.

Foltokban búcsúzik a nyár,

csókokat hagyva a lombkoronán,

melytől rozsdásodnak a falevelek,

és az égen úsznak a kosza fellegek.

Juhász Bernadett Katalin,

2016. 08. 24.-25.

Ne add fel

Az életed döntések sorozata,
sodor magával az idő folyama,
egy pillanatra megállsz,
körül nézel majd tovább sétálsz.

Balra vagy jobbra rajtad áll,
Sosem tudhatod, mit hoz az ár,
akadályokat melyek fejlesztenek,
vagy gátakat mik el nem eresztenek.

Ragadj evezőt és egyensúlyozz,
ne zökkentsenek ki a mindennapi gondok,
ne add fel magad, más úgysem lehetsz,
kezedben a kormánykerék vezesd hát az életed!

Juhász Bernadett Katalin,

2016. 08. 22.

A változásról

Nem csak a test kíván enyhet,

Fontos táplálni a lelket,

Valamiért mindenki szenved,

Álarc mögött csendben retteg.

Ideje eldobni az álarcod,

Önmagad pörén vállalnod,

Mindenkiben van értékes,

A felszíntől távol oly mélyen.

A változás félelmetes rémkép,

De nélküle nincs fejlődés,

Így félj, remélj, élj,

Szeress, csókolj, még.

Lásd meg a pislákoló fényt,

Ha el is nyel a sötétség,

Soha ne add fel, míg élsz,

Állj fel újra, ha elestél!

Juhász Bernadett Katalin, 2016. 07. 11.

Utazás, végállomás

Zakatol a vonat,

Irány a magyar tenger,

Hátam mögött marad minden baj,

Felszabadul terhelt lelkem.

Szalad mögöttem a táj,

Előre hajt minden vágy,

Üzemanyag a szabadság,

Utazás, végállomás.

Kezdet és vég összemosódik,

Minden csomó kioldódik,

Fejem rabigába nem hajtom,

Az életem történetét én írom.

Juhász Bernadett Katalin, 2016.06.30